A táncművészet tanszak munkájáról és hasznáról

Mi a táncművészet?

Az alapfokú művészetoktatás követelményei, és a tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér-és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét.

A program keretében folyó táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.

Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot.

A képzés célja és feladatai:

A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére.

Fejlessze a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, testi-lelki állóképességét, kapcsolatteremtő képességét. Neveljen egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, a táncművészetet értő közönséget, táncot szerető fiatalokat. Készítsen fel a szakirányú továbbtanulásra.

A képzés ideje 12 év

2 év előképző évfolyam

6 év alapfokú évfolyam

4 év továbbképző évfolyam

A táncképzés tanszakai:

Balett tanszak

Modern-kortárstánc tanszak

Társastánc tanszak.

A képzés haszna az iskolai mindennapokban (és később):

A tánc fejleszti a tanulók személyiségét, és az állóképességet. A képzésen keresztül fejlődő általános képességek különösen:

Kreativitás

Együttműködési képesség

Tolerancia

Magbiztosság

Empátiás képesség

Koncentrációs képesség

Felelősségérzet a társak, a közösség és a készülő produkció iránt

Helyes testtartás

Állóképesség

Ritmus érzék

Az órán a táncos gyerekek talpraesettebbek összeszedettebbek lesznek, megtanulnak jobban és tovább figyelni, jobb állóképességgel rendelkeznek, megtapasztalják a mozgás örömét. A tánc csoportba tartozás, egy közösséghez való tartozást, egy jó hangulatú és hasznos, fejlesztő időtöltést jelent. A fellépések, a szereplések, egyfajta magabiztosságot adnak a gyerekek mindennapjaiban, és az iskolai életükben is. A kapcsolatteremtés könnyebbé válhat, a társaikkal, és másokkal. Mindezeken keresztül, egészségesebb, sikeresebb, a mozgást szerető, és értő felnőtté válnak.

 

A színjáték tanszak munkájáról

Mi a színjátszás?

A színjátszás olyan összetett művészeti tevékenység, amely a legkülönbözőbb területeken egyszerre fejleszti a gyerekeket. A jó színjátszó rengeteg mindent csinál egyszerre a színpadon: beszél, mozog, táncol, énekel, figyel a partnerére, szükség esetén rögtönöz, megtanul és fejben tart különböző szövegeket, érzelmei segítségével beleképzeli magát más emberek helyzetébe, és úgy szól, cselekszik, reagál, ahogy ők tennék. A játékok során azután megtanul csapatban dolgozni, fokozatosan nő a munkabírása, erősödik benne az igényesség és a kritikai érzék, nő a felelősségérzete a társak, a csoport és a produkció iránt. Egyre igényesebbé válik önmagával és a környezetével szemben.

A képzés célja és feladatai:

Az iskolánkban folyó színjátékoktatás elsődleges célja, hogy az életkori sajátosságok maximális figyelembe vételével fejlessze az itt tanuló gyerekek képességeit. A képzés első évében nem törekszünk minden áron fellépésekre. A szülők és érdeklődők nyílt órákon, helyi bemutatkozások során láthatják a munka eredményét és a fejlődést. Első kis műsorunkat a tanév végén mutatjuk be. A második évben továbbra is a képességfejlesztés áll a munka tengelyében, de már nagyobb lélegzetű előadás elkészítésére is törekszünk. Ha a fejlődésünk lehetővé teszi, már versenyre is benevezünk, de legalább is elmegyünk, hogy lássunk másokat. A harmadik évben már biztosan versenyzünk, ekkor már nagy eséllyel minősítést is kapuk.

Vannak persze, akik tehetségesebbek, őket nem szabad visszafognunk. Az iskola keretein belül teret adunk az egyéni és kiscsoportos tehetséggondozásnak, versmondó, mesemondó versenyre való felkészítésnek, szerepléseknek is.

 

A képzés kiemelt figyelmet fordít az alábbi képességterületek fejlesztésére:

Beszédügyesítés, beszédkészség fejlesztése, ezen belül különösen:

    •    tiszta beszéd

    •    jól érthető beszéd (hangerő, artikuláció)

    •    beszédbátorság

 

Testi ügyesség és játékbátorság, ezen belül különösen:

    •    mozgásügyesítés

    •    egyensúlyérzék

    •    általános testi erőnlét

 

Képzelet- és fantáziafejlesztés, ezen belül különösen:

    •    egyszerű történetek kitalálása

    •    emberi cselekvések okainkat kitalálása

    •    kreatív játék tárgyakkal

    •    a tárgyi környezet képzeletbeli átalakítása

 

Figyelemfejlesztés, ezen belül különösen:

    •    önfegyelem

    •    figyelemtartás-koncentráció

    •    megfigyelőképesség

    •    memóriafejlesztés, memóriatréning-technikák

 

A foglalkozások jellege:

A foglalkozások az iskola elsötétíthető, színházi reflektorokkal felszerelt – szobaszínházként is működő – próbatermében folynak. A foglalkozásvezető képzett és gyakorlott drámapedagógusok és színjátékoktatók.

Mint azt már említettük, a tanítás során elsődleges szempont a gyerekek életkori sajátosságainak figyelembe vétele. Emellett nagyon fontos a mindenkor jó hangulatú munka és a közösség együttműködésének szem előtt tartása. Az órákon minden feladatot valamilyen játékos keretben végzünk. A játékok között akadnak ismerkedő, játékok, az együttműködést célzó játékok, fantáziajátékok, beszédre késztető játékok, mozgásos játékok stb. Külön csoportot képviselnek az egyszerű szerepjátékok, amik már átvezetnek a kisebb történetek kitalálásához és eljátszásához. A képzés egészét a fokozatosság és a pedagógiai építkezés jellemzi.

 

A képzés haszna az iskolai mindennapokban (és később):

A színjátékoktatás bizonyíthatóan fejleszti a tanulók személyiségét, és az eredményes tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákat. A képzésen keresztül fejlődő általános képességek különösen:

    •    Kreativitás

    •    Kommunikációs képességek (beszédkészség, fogalmazási készség, beszédértés képessége)

    •    Együttműködési képesség

    •    Tolerancia és érdekérvényesítő képesség

    •    Empátiás képesség

    •    Koncentrációs képesség

    •    Felelősségérzet a társak, a közösség és a készülő produkció iránt

    •    Bátorság a másokkal való kapcsolatteremtésben

    •    Helyes önértékelés

 

A fentebb felsorolt képességek mindegyike hozzájárul ahhoz, hogy az iskola örömteli hellyé váljon számukra. A tanórán a színjátékos gyerekek talpraesettebbek összeszedettebbek lesznek, megtanulnak jobban és tovább figyelni, a hallottakat gyorsan szelektálni és elraktározni, feleléskor könnyebbé válik számukra a megszólalás, s ezáltal javul az órai teljesítményük. Egymás közötti kapcsolataikban bátrabbakká, ugyanakkor alkalmazkodóképesebbé válnak.

 

A színjátszó csoporthoz tartozás már eleve biztosítja számukra egy sokszínű, eleven, és összetartó közösséghez tartozás örömét, ám ezen kívül is segíti a kapcsolatteremtő képességeik javulását. Könnyebben teremtenek kapcsolatot társaikkal, jobban megértik és megérzik mások szóbeli és nem szóbeli jelzéseit. Megtanulják kezelni, illetve megelőzni az esetleges konfliktusokat. Mindezen keresztül, csökken bennük az iskolai mindennapoktól való szorongás, és ez tovább növeli iskolai teljesítményüket. A későbbiek során a szerepléssel járó ismertség is hozzájárul majd ahhoz, hogy jól érezzék magukat a mindennapokban. Persze amikor eljön az ideje, a sikert is meg kell tanulni kezelni. Ez is nagy feladat: a gyereknek meg kell tanulnia helyesen – elfogadóan, de egészséges kritikával – szemlélni önmagát, és a mindenkori teljesítményét. Mindezeken keresztül válik a gyerek önmagát és a környezetét értő, a saját helyét pontosan kijelölni és ott helytállni képes, harmonikus, sikeres – boldog felnőtté.

 

 

Képző és Iparművészeti tanszak munkájáról


A képző- és iparművészeti oktatás célja az esztétikai érzékenység kialakítása mellett, a vizuális látás tudatosítása és művelése. A tervező, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata során kialakítani a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésére.

Alkalmat ad a képző és iparművészeti tevékenység iránt érdeklődő tanulók képességeinek fejlesztésére, a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzésére és gyakorlására.

Megismerteti a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, ugyanakkor célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában.

 

Feladata:

    •    Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és természeti környezet esztétikumára, szépségére

    •    Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit

    •    Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására.

 

Készítse fel a tanulót:

    •    A látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisre

    •    A vizuális információk megértésére

    •    A képi gondolkodásra

    •    A tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra

    •    A legfontosabb kifejezési eszközök ismeretére

    •    Eszközhasználatra, anyagkialakításra

    •    A baleset- és munkavédelmi előírások betartására

    •    Tárgykészítésre, környezetformálásra

    •    A kézműves tevékenységek gyakorlására

    •    A vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére

    •    A műelemzési eljárások alkalmazására.

 

Tegye lehetővé:

    •    A néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését

    •    A természetes és különböző anyagok megismerését

 

Alakítsa ki a tanulóban:

    •    Az esztétikum iránti igényt

    •    Az esztétikai élményképességet

    •    Az alkotó magatartást és az ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat

 

Fejlessze: a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget.

Legyen jártas:

    •    A munkafolyamatokhoz szükséges eszközök, tárgyak megfelelő,

    •    Balesetmentes használatában

    •    A gazdaságos munkavégzésben

    •    Ötletei megvalósításában a rendelkezésre álló eszközök által.

Művészeti Iskolánk egyik legfontosabb célja, hogy a tehetséges gyerekeket irányítsa versenyekre, és szakirányú továbbtanulásra.

 

Az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti tanszakának céljai

A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.

Lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére.

A zeneoktatás különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal.

 

Zongora tanszak

 

    •    A tanuló megismeri a zongora alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, hangolás), akusztikai sajátosságait

    •    A hangszer gazdag irodalmának legjelentősebb zeneszerzőit és előadóművészeit

    •    A hangszer kialakulásának vázlatos történetét

    •    Képessé teszi a tanulót a billentyűzet teljes terjedelmében való használatára

    •    Megtanulja a zongorajáték alapelemeit, játékformáit, a billentésmódokat a zenei anyaghoz alkalmazni

    •    Meg tanulja a zongorapedálokat megfelelően használni

    •    Fejleszti a tanuló muzikalitását, zenei hallását, ritmusérzékét, kottaolvasási készségét, hangszerelését.

 

Fúvó tanszak

 

Kiemelt feladataink tanulóink életkoruknak megfelelően tanulják meg a legfontosabb fúvószenekari szólamokat és ismerkedjenek meg a fúvószenekari játék alapjaival. Fontos, hogy az alapvető zenekari szólamokat (Himnusz, Szózat stb.) a tananyag részeként megtanulják, és minél előbb bekapcsolódhassanak a fúvószenekari munkába.

 

Furulya

 

Megismerteti a tanulókkal a furulya lehetőségeit, saját irodalmát és a furulyán játszható egyéb művek minél szélesebb körét. Hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a furulyairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit. A tanszakra jellemző, hogy a furulya más fúvós hangszerek előkészítő, megalapozó stúdiuma is. A legtöbb növendék igényli, hogy 1-3 évnyi furulyatanulás után egyéb fa- vagy rézfúvós hangszeren folytassa tanulmányait.

 

Szaxofon

 

A szaxofonon történő tanulás előtt szükségesnek tarjuk a klarinéton, fuvolán, vagy furulyán történő egy-három éves előtanulmányokat. A szaxofonon való tanulás megkezdését, a megfelelő fizikai adottságok figyelembevételével az általános iskola 4-5. osztályától javasoljuk. Legfontosabbnak tartjuk a zenetanulás során a hangszeres játék alapfunkcióinak elsajátítását (helyes légzés és szájtartás, hangindítás), valamint a pontos kottaolvasáson alapuló, stílusos, intonált, árnyalt hangminőségű előadásmód megtanulását.

 

Célok:

 

    •    Tehetséggondozás, minőségfejlesztés

    •    A szaxofon népszerűsítése, kiemelten a megfelelő képességű, gyermekek között

    •    Folyamatos a részvétel növendék- és egyéb hangversenyeken, rendezvényeken

    •    Aktív társas zenélés, kamaracsoportok létrehozása (duó, trió stb.), tanár-növendék (ek)

    •    Kamarazenélés

    •    A helyes alapkészségek kialakítása (légzéstechnika, szájtartás, kéztartás).

 

A zenei képességek fejlesztése hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és hangszín különbségeire, a zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása. A technikai készség, az improvizációs készség és képességek kialakítása.